Mi is az a depresszió?

A depresszió egy mentális zavar, amely súlyosan befolyásolja az érintett személy érzelmi és fizikai állapotát. Nem csupán egy múló rosszkedv, hanem egy hosszabb ideig tartó állapot, amely negatívan hat az egyén gondolkodására, érzéseire és cselekedeteire. A depresszió számos formában jelentkezhet, beleértve a major depresszív zavart, a krónikus depressziót (disztímia), a bipoláris zavart és a szezonális affektív zavart. A pontos diagnózis felállítása elengedhetetlen a megfelelő kezelés kiválasztásához.

A depresszió több mint 280 millió embert érint minden életkorban. A világ népességének körülbelül 3,5%-át érinti. A depresszió befolyásolja az ember gondolatait, viselkedését, érzéseit és jólétét . A depressziós emberek gyakran elveszítik a motivációt vagy az érdeklődést, vagy csökkentik az élvezetüket vagy örömüket az olyan élmények iránt, amelyek általában örömet okoznak számukra.

A depresszió negatívan befolyásolja az egyén személyes életét, munkáját, oktatását, alvását, étkezési szokásait és általános egészségét, valamint a környezetét.

A depresszió tünetei

A depresszió tünetei változatosak lehetnek, és nem minden érintett személynél jelentkeznek ugyanúgy. Azonban vannak olyan általános tünetek, amelyek gyakran előfordulnak:

• Tartós szomorúság: Állandóan jelenlévő szomorúság, üresség vagy reménytelenség érzése. Levertség érzése.
• Érdeklődés elvesztése: Az érdeklődés és öröm elvesztése olyan tevékenységek iránt, amelyek korábban örömet okoztak.
• Változások az étvágyban és testsúlyban: Jelentős súlygyarapodás vagy fogyás étvágyváltozások miatt.
• Alvászavarok: Álmatlanság vagy túlzott alvás.
• Fáradtság és energiahiány: Állandó fáradtság, még minimális fizikai vagy mentális aktivitás esetén is.
• Értéktelenség vagy bűntudat érzése: Intenzív bűntudat vagy önkritika, önvádlás.
• Koncentrációs nehézségek: Koncentrációs zavarok, döntéshozatali nehézségek.
• Halállal vagy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok: Gyakori gondolatok a halálról, öngyilkosságról. Ez lehet rövid vagy hosszú távú.

A depresszió mindig erősebb és veszélyesebb a szomorúságnál, amely az élet normális velejárója.

A depresszió kialakulásának okai

A depresszió kialakulása komplex és több tényező összefüggésében értelmezhető. Ezek közé tartoznak:

• Biológiai tényezők: Genetikai hajlam, agyi kémiai egyensúlyzavarok, hormonális változások.Rizikófaktorok közé tartozik, ha családban volt már valaki depressziós.
• Pszichológiai tényezők: Gyermekkori trauma, krónikus stressz, alacsony önértékelés, negatív gondolkodási minták.
• Környezeti tényezők: Társadalmi izoláció, családi problémák, munkahelyi stressz, anyagi nehézségek. Valaki jelentős életeseményeken esik túl.
• Egyéb egészségügyi problémák: Krónikus betegségek, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, drog- és alkoholfogyasztás.

INFO!
A rizikók nagyjából 40%-a a genetikához kötődik.

A United States Preventive Services Task Force ajánlja a depresszió 12 éves kortól való vizsgálatát.

A depresszióhoz hozzájáruló tényezők:

• A gyermekkori nehézségek
  • mint például a gyász,
  • az elhanyagolás,
  • a lelki bántalmazás,
  • a fizikai bántalmazás,
  • a szexuális bántalmazás
  • vagy a testvérekkel szembeni egyenlőtlen szülői bánásmód hozzájárulhat a felnőttkori depresszióhoz.

Megállapítható, hogy a gyermekkori fizikai vagy szexuális bántalmazás egyenes arányban áll a depresszió kialakulásának valószínűségével.

Azok az emberek, akik négy vagy több negatív gyermekkori élményt éltek át, 3,2-4,0-szer nagyobb valószínűséggel szenvednek depresszióban.

A rossz lakásminőség, a zöldterületek hiánya , valamint a zajnak és a levegőszennyezésnek való kitettség is elősegíti a depresszív hangulat kialakulást.

A depresszió kezelése

A depresszió kezelése többféle módon történhet, és gyakran egyéni igényekhez igazítva alkalmazzák a különböző módszereket:

• Gyógyszeres kezelés: Antidepresszánsok alkalmazása, amelyek segítenek helyreállítani az agyi kémiai egyensúlyt. Az tisztázatlan, hogy a gyógyszerek hatással vannak-e az öngyilkosság kockázatára.
• Pszichoterápia: Beszélgetős terápiák, mint például a kognitív viselkedésterápia (CBT) és az interperszonális terápia (IPT), amelyek segítenek megérteni és megváltoztatni a negatív gondolkodási mintákat és viselkedéseket.
• Életmódbeli változtatások: Rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő alvás, stresszkezelési technikák alkalmazása.
• Támogató csoportok: Közösségi vagy online támogató csoportok, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat és támogatást kaphatnak.
• Alternatív terápiák: Jóga, meditáció, akupunktúra, művészetterápia, amelyek kiegészítő kezelésként hatékonyak lehetnek.

A depresszió kezelése hosszú távú folyamat, amely kitartást és együttműködést igényel az érintett személy és a kezelő szakemberek részéről. Az időben történő beavatkozás és a megfelelő támogatás jelentősen javíthatja a betegek életminőségét és esélyét a teljes gyógyulásra.

A depresszió hatása, statisztikák

A depresszióban szenvedők 2-8%-a öngyilkosság által hal meg, az öngyilkosságot elkövetők fele pedig depresszió, vagy egyéb hangulatzavarban szenvedett élete során. A depresszióban szenvedőknek levertség vagy reménytelenség érzése lehet, és öngyilkossági gondolatok is előfordulhatnak. Ez lehet rövid vagy hosszú távú.

A legveszélyeztetettebb szakma:

A tanulmányok következetesen kimutatták, hogy az orvosok esetében volt a legmagasabb a depresszió és az öngyilkosság aránya, mint sok más területen – az öngyilkosságok esetében 40%-kal magasabb a férfi orvosok és 130%-kal magasabb a női orvosok esetében

A legveszélyeztettebb országok

Ukrajna 6,3% Egyesült Államok 5,9% Ausztrália 5,9% Észtország 5,9% Brazília 5,8% Görögország 5,7% Portugália 5,7% Fehéroroszország 5,6% Finnország 5,6% Litvánia 5,6%

Magyarországon 5.1% azaz 493,783 főt érint a depresszió.

A depresszió nem válogat

Azt gondolnánk, hogy aki jó módban él az nem lehet depressziós. Sajnos ez nem így van. Számos sztár küzd és küzdött depresszióval:

• Jim Carry,
• Adele,
• Miley Cyrus,
• Dwayne Johnson,
• Lady Gaga,
• Jon Hann,
• Kristen Bell,
• Michael Phelps,
• Prince Harry,
• Demi Lovato,
• Eminem,
• Ryan Phillipe,
• J.K.Rowling,
• Bruce Springsteen.

Akik hosszú ideje depresszióval küzdöttek de sajnos már nincsenek közöttünk:

• Amy Winehouse - Winehouse többször is beszélt nyilvánosan a mentális egészségi problémáiról és a személyes küzdelmeiről. 2011. július 23-án hunyt el

• Robin Williams - Az Oscar-díjas színész és komikus 2014-ben hunyt el. Hosszú ideje küzdött depresszióval és más mentális egészségi problémákkal.

• Kurt Cobain - A Nirvana frontembere 1994-ben követett el öngyilkosságot. Cobain hosszú ideje szenvedett depresszióban és drogproblémákkal küzdött.

• Anthony Bourdain - A híres séf és televíziós személyiség 2018-ban hunyt el. Bourdain nyíltan beszélt mentális egészségi problémáiról, beleértve a depressziót is.

• Chester Bennington - A Linkin Park énekese 2017-ben lett öngyilkos. Bennington nyíltan beszélt múltbeli traumáiról és depressziójáról.

• Chris Cornell - A Soundgarden és Audioslave énekese 2017-ben hunyt el. Cornell hosszú ideje küzdött depresszióval és más mentális egészségi problémákkal.

• Alexander McQueen - A híres divattervező 2010-ben követett el öngyilkosságot. McQueen depresszióval küzdött.

• Sylvia Plath - Az amerikai költő és író 1963-ban lett öngyilkos. Plath életében többször is küzdött depresszióval, amely műveiben is megjelent.

• Virginia Woolf - Az angol író 1941-ben hunyt el öngyilkosság következtében. Woolf hosszú ideig szenvedett mentális egészségi problémáktól, beleértve a depressziót is.

• Ernest Hemingway - A Nobel-díjas író 1961-ben lett öngyilkos. Hemingway hosszú ideje küzdött depresszióval és más mentális egészségi problémákkal.

• Margo Hemingway - Az amerikai modell és színésznő, Ernest Hemingway unokája, 1996-ban lett öngyilkos. Margo hosszú ideje küzdött depresszióval és drogproblémákkal.

• Kate Spade - A híres divattervező 2018-ban követett el öngyilkosságot. Spade depresszióval küzdött.

• Alan Turing - A számítástechnika úttörője és kódtörő, aki jelentős szerepet játszott a második világháború alatt a német Enigma kód megfejtésében. Turing 1954-ben lett öngyilkos. Életét nagyban befolyásolta homoszexualitása miatti üldöztetés és kényszeres hormonkezelés.

• Anthony Bourdain - A híres séf és televíziós személyiség 2018-ban lett öngyilkos. Bourdain nyíltan beszélt mentális egészségi problémáiról, beleértve a depressziót is.

• Freddie Prinze - Az amerikai komikus és színész 1977-ben halt meg öngyilkosság következtében. Prinze depresszióval és drogproblémákkal küzdött.

• Michael Hutchence - Az INXS együttes frontembere 1997-ben követett el öngyilkosságot. Hutchence depresszióval és alkoholproblémákkal küzdött.

• Hunter S. Thompson - Az amerikai író és újságíró 2005-ben lett öngyilkos. Thompson hosszú ideje küzdött depresszióval és más mentális egészségi problémákkal.

• Richard Jeni - Az amerikai komikus 2007-ben követett el öngyilkosságot. Jeni hosszú ideje küzdött depresszióval és pszichózissal.

• Tony Scott - Az angol filmrendező, aki többek között a "Top Gun" és a "Crimson Tide" filmeket rendezte, 2012-ben lett öngyilkos. Scott depresszióval és egészségügyi problémákkal küzdött.

• Caroline Aherne - Az angol színésznő, író és komikus 2016-ban halt meg, miután hosszú ideig küzdött depresszióval és rákos megbetegedéssel. Bár halálát nem öngyilkosság okozta, élete során többször kísérelt meg öngyilkosságot.

• József Attila - Az egyik legismertebb magyar költő, akinek versei gyakran tükrözték mély depresszióját és lelki küzdelmeit. 1937-ben, mindössze 32 évesen halt meg, és bár halálát balesetnek minősítették, sokan úgy vélik, hogy öngyilkosságot követett el.

A fent nevezett hírességek mind különböző területeken értek el sikereket, de közös bennük, hogy életük egy pontján mindannyian küzdöttek a depresszióval. Az ő történeteik hangsúlyozzák a mentális egészség fontosságát és azt, hogy a siker és hírnév ellenére is lehet valaki mentálisan sérülékeny.